II. Rákóczi Ferenc korának csupán kéziratos gyűjteményekben fennmaradt magyar hangszeres dallamaival emlékezünk a fejedelem születésének 350. évfordulójára. Az együttes műsorán megszólaló dallamanyagról eddig – néhány dallam kivételével – csak a Partiumban és Erdélyben továbbélt változataik adtak hírt. Az együttes tagjai: Jánosi András – hegedű Apró Anna – koboz, ének Légrády Eszter – citera, koboz, ének Közreműködnek: Szentimrey Panna – furulya Varga Luca – citera, ének

II. Rákóczi Ferenc korának csupán kéziratos gyűjteményekben
fennmaradt magyar hangszeres dallamaival emlékezünk a fejedelem
születésének 350. évfordulójára. Az együttes műsorán megszólaló
dallamanyagról eddig – néhány dallam kivételével – csak a
Partiumban és Erdélyben továbbélt változataik adtak hírt.

Az együttes tagjai:
Jánosi András – hegedű
Apró Anna – koboz, ének
Légrády Eszter – citera, koboz, ének

Közreműködnek:
Szentimrey Panna – furulya
Varga Luca – citera, ének

 

T I S Z T E L E T  A  F E J E D E L E M N E K

HUNGARICUS együttes

„HEJ RÁKÓCZI . . .”

II. Rákóczi Ferenc korának elfeledett magyar hangszeres zenéje

Több mint kétezer, 17-18. századi kéziratokból való, illetve a
néphagyományban megőrzött táncdallam összehasonlítása igazolta,
hogy a Magyarországon valamikor általánosan ismert vagy legalábbis
több helyütt is játszott hangszeres zenének, az évszázadokon át
viszonylagos nyugalomban élő Felvidéken kicsiszolódott változata az,
ami a Partiumban és Erdélyben tovább tudott élni egészen az utóbbi
időkig. Annak a tánczenének a dallamanyaga, valamint stílusa élt
tovább a Mezőség, Székelyföld, Maros-vidék, illetve a Partium
falvainak hangszeres zenéjében, amelyre annak idején Thököly és
Rákóczi kurucai is táncolhattak.
18. századi kéziratos magyar zenei gyűjtemények szinte kivétel nélkül
felvidéki eredetűek, vagy eredetük Felvidékhez köthető. Míg a csekély
számú korabeli erdélyi kéziratokban csupán egy-két tucat táncdallam
található, addig csupán az 1730 előtti felvidékiekben több, mint
nyolcszáz. A három évszázaddal ezelőtt, Rákóczi Ferenc korában
Felvidéken lejegyzett dallamokban fölfedezhetjük mezőségi, felső
Maros-menti, székelyföldi dallamok, illetve dallamrészek változatait,
Erdély-szerte hallható hangszeres közjátékok korabeli formáit,
valamint a partiumi és erdélyi zenében máig hallható
díszítmények különböző változatainak – néhány esetben
megdöbbentő részletességű – kottáit.
Csupán az 1730 előtt keletkezett zenei kéziratokban is, népzenei
hagyományunk 20 hangszeres zenei, illetve 19 tánczenei műfajára
találhatunk dallampéldákat, párhuzamokat.