Kicsit utánaolvastunk, hogy néz ki ez a dolog.

Viccesen.

Először is: kiknek ajánlott?

"A Fesztivál Esküvő egy olyan egyedi stílus, ami nem minden párnak ajánlott. Már az elejétől különleges hozzáállást igényel, valamint sok-sok kreativitást, egyediséget. Olyan pároknak való, akik szeretik felrúgni a szabályokat, jó értelemben bohémok és a legtöbb társaságban, ahol megfordulnak ők a „jó fej pár”!" – olvastuk az egyik oldalon.

Tehát jó fej pároknak... Mondjuk, ez rizikós pálya, mert attól, hogy a haverjaik így vélekednek róluk, anyu, apu meg a rokonság nem biztos, hogy kultiválják a bulit... Pedig az ötlet tényleg nem rossz, mert kipattintják belőle az esküvő mára már helyenként kínos részeit (vőfély, menyasszonytánc), és közösségi ünnepléssé alakítják át a nagy napot, amelyre nem feltétlenül úgy emlékeznek majd, hogy az a tudodki esküvője, amin a Sanyi bá olyan rettenetesen berúgott, hogy belehányt az akváriumba...

A fesztivál esküvőnél is fontos a helyválasztás, jobbára nyárra érdemes az időpontot tenni – most meg különösen... A konkrét helyszín pedig lehet egy tanya, tópart, erdő, mező sőt, akár egy használaton kívüli gyárépület, csarnok, esetleg kalandpark.

Lehet 0. napja is, amikor vagy csak a házasulandók, de akár már a teljes násznép is megérkezhet: esti bográcsolás, ráhangolódás, visszafogott piálás... :) A meghívó lehet egy karszalag, de a résztvevők "megjelölésére" a 0. napon is feltehető a pass.

Ami meg a bulit illeti, állandó para, hogy a különböző életkorú vendégek miként szórakozzanak együtt: hát, úgy, mint egy fesztiválon... Lehet retró sátor, goa sátor, underground sátor, tulipántos csűr a népzene kedvelőinek – egy ilyen színes rendezvényen mindenki megtalálja a maga stílusát, de akár leragadhat egy olyannál is, amire még mondjuk sosem bulizott. Az előbb említett Sanyi bá, meglehet, hatalmasat veret majd lemezlovas partiján :) Csak a lehetőségeket kell megteremteni, és a násznép majd elszórakoztatja magát.

Nem kell a hagyományos ültetési rendhez sem ragaszkodni: plédek a fűben, esetleg szalmabálák, raklapbútorok, sörpadok... Színes fények, hangulatos díszek, égősorok, lampionok, koktélbár, borpult, sörcsap, food truck, hotdog-kocsi, lángos, palacsinta, kürtős kalács, zsákban futás, lepényevés.

S miben vagy egy fesztiválon? Nem, nem a sosem hordott sarok- és nyaktörő tűsarkúban, hanem a magasszárú tornacipődben vagy a bakancsodban – gumicsizmádban –, a többi cucc már tulképp mindegy, ha tudsz benne járni, hajnalig táncolni...

Mint egy fesztiválon...

És mije van még egy minden fesztiválnak? Hát nagyszínpada! Mielőtt a nép eltűnik hajnalig a sátrakban, 10-ig itt mehet a főműsor...

Lehet gyártani műsorfüzetet, térképet, lehet hívni hajfonót, hennatetkóst, utcazenészeket, gólyalábasokat – a tervezésnél az a jó, hogy semmi mást nem kell csinálni, csak a saját fesztiválélményeinket feleleveníteni, és mindent, amit bírtunk bennük, átplántáljuk az esküvőre...(Jó, azért nem mindent...)

Persze, mindez csak a nagy esküvőkön mutat jól, mostanában meg ilyet nem nagyon lehet rendezni... Mi is csak ábrándoztunk egyet – senki sem fizet ezért nekünk, mindössze jólesett eljátszani a gondolattal, magunk elé képzelni egy fesztivált, ráadásul egy olyat, ami két embernek biztos, hogy mindörökre megmarad az emlékeiben.

Mi meg lassan arra sem emlékszünk, mi az a fesztivál...