A lemez – akárcsak borítója – egy kaleidoszkóp, amibe sok minden belefér a 70-es évek funkjától a 90-es évek rockzenéjén át a legmodernebb hangzásjegyekig. A Konyha az LGT által teremtett legszebb hazai popzenei hagyomány XXI. századi zászlóvivője: a szerethető dalokat kiemelkedő hangszeres zenészek adják elő, akik olyan sorokat énekelnek, amelyek személyesek, mégis mindenki számára meghagyják a helyet a saját történetünknek és ismeretlenek ezreiből teremtenek közösséget.

Szepesi Mátyás korábban is sokat dicsért szövegeinek érzékenységét az állandó alkotótárs Subicz Gábor sziporkázó fúvós- és vonóshangszerelései domborítják ki még jobban. Bár a csapat 2019-ben jutott el a szélesebb közönség-sikerig “Százszor visszajátszott” című dalával (11 millió Youtube lejátszás a mai napig), tavaly ünnepelte volna tizedik születésnapját. Fél év csúszással ugyan, de most ők ajándékozzák meg közönségüket egy tartalmas lemezzel, amelynek CD változatára sokak kérésére a Fábián Juli emlékére írt “Földrevaló” című dal Allstar verziója is felkerül, “ráadás” dalként.

Az új album zeneileg egy komplex időutazás a 70-es évektől egészen a mai napig, így békében megfér egymás mellett a funk, a szinti-pop, a rock, valamint a fúvós-, és vonós-szekció is. A hangulatos dalszövegekért továbbra is a frontember Szepesi Mátyás felel, aki ismét gyönyörű szóképekből rakta össze önálló verseskötetért kiáltó gondolatait, érzéseit.

“Tavaly szeptemberben, a második hullám indulásakor lemondtuk a koncertjeinket, mindenki bezárkózott amennyire tudott és otthonról küldözgettük egymásnak a dalötleteket” – mesélt az elmúlt fél évről Mátyás. “Nagyon gyorsan összeálltak a dalok, novemberben a stúdióban találkoztunk két hónap után először. Februárig csiszolgattuk a felvetteket, közben Subicz Gábor öt dalra készített fúvós- és vonós-hangszereléseket, amiket egy nap alatt fel is vettünk a Pannónia Stúdióban.”

Az albumon található dalok jelentős részét már korábban megismerhette a nagyközönség, így a "Napjaink lapjai", a "Mindig idebent", a "Mire vársz?", illetve a "Még csak szavak" – ezen szerzemények producere a Magashegyi Underground dobosaként is tevékenykedő Toldi Miklós – a koncertre járó rajongók lőtt tavaly már bemutatkozott.

A többi dal produkciós munkáit azonban nem bízták külső fülre, a csapat basszusgitárosa, Haller Dániel végezte a keverést, hatalmas türelemmel és odaadással, Szabó Szebasztián (Miracle Sound) masteringje pedig tökéletesen fésülte össze a két alkotó munkájának hangképét. Nagyon sokszínű, eleven anyag született a rendhagyó “kétproduceres” felállásból olyan dalokkal, amikhez hasonlót sem csinált még soha a – korábban is sokat kísérletező – zenekar: a budapesti háztetők fölött éneklő gospelkórustól a San Fransisco utcáin kergetőző Ford Mustangokig bezárólag rengeteg hangulatot érintenek, hol modernebb, hol vintage-ebb hangképpel megtámogatva.

Bár a “Százszor visszajátszott” sikere elismert (a Dal 2019 legjobb dalszövege, az Év Szövegírója Petőfi Zenei Díj) és keresett szövegíróvá tette Szepesi Matyit (legfrissebb külsős munkái: Margaret Island, Nagy Bogi, Odett, de ő írta a Swing Á La Djangó a Dal 2021 döntőjéig menetelő "Maradok" c. dalának sorait is), a dalszövegek megszületését mégis komoly szemléletváltás előzte meg. 

“Nem tudom kétszer leírni ugyanazt a sort, nem szeretem elkoptatni a képeimet. Minden lemezen szeretnék újat adni, ami bizonyos albumok előtt korábban stresszes helyzeteket szült, mert azt éreztem, hogy újra kell tanulnom a szövegírást, lecserélni a meglévő eszköztárat, nem bíztam abban, hogy a korábban bejárt utakon találok még új gondolatokat. Egy véletlen lehetőség volt ami átlendített ezen: egy pályázati kiírásnak köszönhetően tető alá hoztunk egy beszélgetés-sorozatot dalszövegírókkal. Rengeteget tanultam ezekből a nyilvános gondolat-cserékből, önbizalmat adott, hogy műfajtól függetlenül mindannyian hasonló akadályokkal szembesülünk, de ezek kellő alázattal leküzdhetők. A külső szemlélők számára talán nem lesz hatalmas a változás a szövegek terén, én azt érzem, ezen a lemezen egyenletesebb lett a színvonaluk és talán mindegyik dal tud valami olyan kis titkot, amit a másik nem. Köszönet innen is Beck Zolinak, Fluornak, Lázár Domokosnak, Bodor Áronnak, Molnár Tominak és Caramelnek!” 

A “Rímek párban” sorozat - ide kattintva megtekinthető -  akkor még közönség előtt felvett részein mi is jelen voltunk. Az időnként vidámra, időnként szomorkásra sikeredett beszélgetések mellett a közösen előadott dalok is különlegessé tették a közel egy órás együttlétet. Sajnos a vírusnak köszönhetően a Caramellel készült felvétel már zárt ajtós volt, és egyelőre ennyi fért a pályázati keretbe, de reménykedünk, hogy lesz még folytatás, hisz igény egyértelműen van!

A lemez sokszínű, pszichedelikus borítója különleges vizuális játék, igazából egy mozaik: Balázs Soma minden egyes dalhoz külön animációt készített, ezek harangozták be az albumot a csapat közösségi média felületein, ezek elemeiből állt össze a lemezborító. 

A lemezhez kapcsolódó utolsó csavar pedig egy novellafüzér, Haász János író-költő-újságíró tollából.

“János néhány éve meglepett minket azzal, hogy egy fesztiválról szóló szubjektív cikkben (más zenekarok mellett) a mi dalszövegeinkre építette élmény-beszámolóját” - mondta Szepesi Matyi. - “Néhány hete felkértük, hogy szeretnénk ha írna egy anyagot a lemezpremier mellé, ha van kedve. János meghallgatta a dalokat és a hagyományos ajánló/kritika formátum helyett elkezdett írni egy elvarázsolt novellafüzért "Képzelt riport – hogy fesztivál volt (Konyha 5.)" címen, minden dal mellé egy-egy saját kisprózát. A látomásszerű, Déry Tibor vendégszövegeket is tartalmazó írások fantasztikusan sikerültek, így május 1-én, a premier napján a nagyközönség az új dalok mellé kap nyolc oldal ajánlott, izgalmas olvasnivalót!”