• Miért érezzük ellenállhatatlanul vérpezsdítőnek vagy éppen szívfájdítóan melankolikusnak a Balkán zenéjét?
• Honnan ered a bosnyák, szerb, macedón és a görög népzenék európai fül számára szokatlanul idegen ritmikája?
• Mit jelent a szerb »pesme«, a bosnyák »sevdah« és a görög »rebetiko« kifejezés?
• Hogyan kerültek a rézfúvósok, valamint a harmonika a Balkán zenei kultúrájába?
• Honnan ered a balkáni zene aszimmetriája?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a balkáni zenét játszó BudaPesme duó tagjai, Varga Veronika és Réti Benedek (képünkön), valamint hazánk első zenei edutainment csapata, a Zeneművek április 5-én este a Közép-Európai Egyetemen (CEU). 

A balkáni zenére jellemző aszimmetrikus ritmikát Bartók Béla „bolgár ritmusnak” nevezte, ugyanerre a lüktetésre a népzenetudomány később a „sánta ritmus” kifejezést használta. Bár a BudaPesme akusztikus harmonika-ének duó repertoárjának alapját nem bolgár, hanem bosnyák, szerb, macedón, görög dallamok adják, e sajátos, a klasszikus zenészek számára még Bartók korában is „lejátszhatatlannak” tűnő ritmusképletet a hallgatók a BudaPesme muzsikájában is felfedezhetik.

A Balkán muzsikája mind a hetvenes években induló táncházmozgalom, mind a kilencvenes évek világzenei kultúrájának ihlető forrása volt. A balkáni világzenében azonban elsősorban az a rézfúvós stílus vált népszerűvé, amit pl. Boban Markovic zenekara is képvisel – Varga Veronika és Réti Benedek ének-harmónia duója azonban e zenei kultúra sokkal érzékenyebb, árnyaltabb és talán intellektuálisabb megszólaltatására ad lehetőséget.