A The Dead South tagjai Kanadában, Saskatchewanban jöttek össze. Ez egy hatalmas tartomány, kétszer akkora mint Németország, de kevesebb mint egymillió lakója van: a természet és a csend uralkodik. És persze az itt élőknek rengeteg ideje van arra, hogy természetes hangokkal – és fütyüléssel – töltsék fel a madárcsicsergős hangulatot...

Az a dal talán a legismertebb számuk,  túl van a 379 millió lejátszáson a YouTube-on, s olyan népszerű sorozatokban szerepelt, mint az Esernyő Akadémia vagy az Amerikai Istenek.

A kanadai prérin született meg a kvartett első, Good Company című lemeze, a négy pasi pedig úgy nyúlt a folk, neo-folk, bluegrass-folk vagy akár alternatív county műfajokhoz, hogy a végeredmény egy friss, a régi westerneket idéző, sötét, mégis humoros zene lett. De mivel – az említett földrajzi körülmények miatt – kívülállók a bluegrass világában, egyenlő részben hatott rájuk a finger-picking (ez egy gitárpengetési technika) és a punk, így kevés összehasonlítást lehet tenni a négytagú akusztikus zenekarokkal.

A YouTube által kiváltott globális rajongótáborral, a német rock klubokban elért korai sikerekkel, valamint teltházas koncertek sorával a világ több kontinensén elmondhatjuk, hogy amit a The Dead South játszik, az nem a régi idők hagyományos stílusához ragaszkodóknak való country.

A már említett első albumuk csaknem egy évtizede jelent meg (2014.), a 2016-os Illusion & Doubt albumukkal JUNO-díjat is kaptak, majd félelmetes tempóval vágtak bele a turnézásba, olyan helyeken játszva, mint az amerikai Red Rocks lélegzetelállító környezete vagy a Glastonbury fesztivál. A zenekar 2020 októberében adta ki Sugar & Joy című, harmadik nagylemezét.

 A The Dead South középpontjában Nate Hillts kopott baritonja áll, Scott Pringle mandolinon, Danny Kenyon csellón, míg Colton Crawford bendzsón hozza virtuóz módon a dallamokat.

Alig várjuk, hogy lássuk újkra őket!