A bibliai történet szerint Tóbiás, a jámbor zsidó ifjú, a Ninivében élő Tóbit és Anna fia volt. Idős, vak apja a messzi Rágesbe küldte egy ottani barátjához, az annál letétbe helyezett nagy összegű pénzért. Útitársául egy magát Azariásnak nevező ifjú ajánlkozott, aki valójában Ráfael arkangyal volt. Útközben – társa tanácsára – a Tigrisből kifogott halnak félretette a szívét, a máját és az epéjét. Az angyal hívta fel a figyelmét Ekbatanában élő szép unokahúgára, Sárára, Ráguel lányára is. A lánynak már hét vőlegényét pusztította el egy féltékeny démon, de Azariás biztatására feleségül kérte. A nászéjszakán – ismét kísérője utasítása szerint – a halszív és a máj elégetésével űzte el, a gyilkos Asmódeus démont, majd amikor megbízatását teljesítve feleségével együtt hazatért, a hal epéjével apját is kigyógyította a vakságból.

Haydn első oratóriuma 1775-ben íródott, és hatalmas sikert aratott már bemutatásakor. Idén éppen 250 éve szólalt meg először – a jubileumi évforduló méltó alkalmat kínál arra, hogy a mű ismét reflektorfénybe kerüljön. (A zeneszerző egyébként e művével felvételizett a bécsi zeneszerző-egyesületbe is, nem véletlenül: a régi olasz oratórium hagyományait követő mű Haydn munkásságának fontos mérföldköve.)

Bár a Tóbiás hazatérése ma jóval kevésbé ismert, mint A teremtés, Az évszakok vagy a Krisztus utolsó hét szava, zenei gazdagsága és expresszív ereje semmivel sem marad el azok mögött. Haydn e munkájában olyan különleges megoldásokat alkalmaz, amelyeket máshol alig – a lenyűgöző énekesi virtuozitást megkövetelő mű több tételében a zenekarban például két oboa mellett két angolkürt is megszólal, ami a korban feltétlen ritkaság.

 „A Tóbiás hazatérése lenyűgöző remekmű, tele olyan zenei megoldásokkal, amelyek ritkán, vagy egyáltalán nem jelennek meg Haydn más műveiben. Aki meghallgatja, egészen új, meglepően árnyalt képet alkothat a zeneszerzőről – bízom benne, hogy a közönség is osztozni fog ebben a felfedezésben” – fogalmazta meg Vashegyi György, aki 2022-ben a Müpa produkciójában vezényelte először a művet, és már akkor eldöntötte, hogy rendszeresen műsoron tartja.

A mostani előadás különlegessége, hogy Haydn eredeti, 1775-ös verzióját hallhatja a közönség, kiegészítve a zeneszerző 1784-es átdolgozásában megjelenő második verzió kórustételeivel. Ez a kibővített változat még teljesebb képet nyújt a műről – amely egyszerre bensőséges és grandiózus, spirituális és emberközeli.

A koncert szólistái: Kristóf Réka, Szutrély Katalin, Balogh Eszter, Megyesi Zoltán és Nyikolaj Borcsev – mindannyian a hazai és nemzetközi oratóriumélet elismert művészei.

A produkció a Concerto Budapest és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ együttműködésével valósul meg.