Amint a nyár lassan integetésre emeli a kezét, a zenei fesztiválok is visszavonulót fújnak (kivétel a nyárvégi bulik – linkek a cikk végén). 2025-ben a közönség válogatósabb, a rendezők alkalmazkodóképessége pedig mindennél fontosabb. A zenének ma már többet kell nyújtania: élményt, közösséget, kultúrát.
Idén nyáron világszerte több ezer fesztivált rendeztek, mégis sok program maradt el vagy zsugorodott össze. A közönség tudatosabb, megfontoltabban választ: már nem 4-5 eseményre jár, hanem legfeljebb egyre-kettőre, és csak oda, ahol valódi kötődést érez.
A „mindenhol ugyanaz a line-up” korszak lassan leáldozik.
Orbán Balázs (van másik) a BME Egyetemi Napok főszervezője, aki több mint 3000 koncert tapasztalatával látja a változásokat, három kulcsszóban foglalja össze a túlélés receptjét: alkalmazkodás, minőség, közösségépítés. Szerinte, aki ma is ugyanúgy szervez fesztivált, mint öt éve, az eltűnik a piacról.
A modell lényege, hogy a fesztivál ne csupán zenei termék legyen, hanem kulturális és társas tér, ahol az emberek újra kapcsolódhatnak önmagukhoz és egymáshoz. Példa erre több hazai rendezvény – Fishing, Művészetek Völgye, Ördögkatlan –, amelyek nemcsak koncerteket kínálnak, hanem alternatív helyszíneket, kulturális és tudományos tartalmakat, közösségi élményt is. (Ebben a mátrixban az idén elbúcsúzó Bánkitónak igenis lenne létjogosultsága, de ez a problematika máshova vezet...)
A világban számos fesztivál már felismerte: a jövő az autentikus élményekben, a közösségi értékekben és a fenntarthatóságban rejlik. A Z generáció már értékalapon választ: fontos nekik a környezeti hatás minimalizálása, az etikus döntések, a fenntartható gasztronómia és az alkoholmentes opciók. A világ fesztiváljai pedig egyre inkább „conscious festival” irányba mozdulnak, amelyben fontos a megújuló energiaforrások használata, az élelmiszer-hulladék csökkentése, a helyi kulturális beágyazottság, a zenei program mellett pedig az interaktív, edukatív tartalmak.
A fenntarthatóságra példáulé már bőven akadnak példák a nagyvilágban:
- Boom Festival (Portugália) – teljes körű öko-fenntarthatósági programmal működik: komposztálás, nap- és szélenergia, biotechnológiás szennyvízkezelés + közösségi művészeti terek.
- Pickathon (Oregon, USA) – elsőként alkalmazott hidrogénes generátort színpadához, napelemes töltőpontokat, és megszüntette az egyszer használatos műanyagokat.
- Lollapalooza (Chicago, USA) – hibrid akkumulátoros rendszerrel 67 %-kal csökkentette a főszínpad üzemanyag-felhasználását, emellett fenntartható közlekedési opciókat kínál.
- Lido (London, UK) – akkumulátoros áramellátással tonnányi CO₂-kibocsátást spórol, újratölthető csomagolásokat és helyi együttműködéseket épít.
- Glastonbury (UK) – teljesen zöld energiával működik, a látogatók 99 %-a hazaviszi a sátrát, példát mutatva a közösségi felelősségvállalásra.
- Outside Lands (San Francisco, USA) – 90 %-os hulladék-újrahasznosítás, ingyenes vízutántöltő pontok, és a helyi gazdaság aktív támogatása.
Akár Budapesten, akár Kaliforniában, a fesztiválok jövője már nem pusztán a zenéről szól. A siker kulcsa az, hogy az emberek ne csak résztvevők, hanem részesei legyenek – egy közösségnek, egy ügynek, egy maradandó emléknek. A jövő fesztiválja az, ahol a koncert után is marad valami: egy történet, egy kapcsolat, egy új gondolat – és talán egy tisztább, fenntarthatóbb világ ígérete.
Punkok a Balatonban, finn metálszörnyek az alsóörsi nyárban
Mindenki nyugodjon le: a STRAND Fesztiválon is lesz jóga