A fesztiválokon és koncerteken elköltött pénz végigutazik az országon: a színpadépítő cég számlájától a büfében árult hotdogig mindenhol nyomot hagy. A zenészek munkát adnak más zenészeknek, a koncerthelyszínek életet visznek a városba, és ezek a rendezvények összekapcsolják a közönséget a helyi vállalkozásokkal is. Ez a hatás olyan, mint egy jól elindított visszhang: sokszorosan tér vissza.

Mégis, miközben más országokban a kulturális életet kedvezményekkel ösztönzik, nálunk a koncert- és fesztiváljegyekre Európa egyik legnagyobb adóterhe rakódik. Olyan ez, mintha egy bajnok futónak ólombakancsot adnánk a versenyhez – képes így is célba érni, de sokkal nehezebben, és közben rengeteg energiát veszít.

Néhány áfapélda a környező országokból:

• Ausztria: standard szinten 20 %, de a sport- és kulturális eseményekhez jegyekre – így koncertekre is – 13 %-os kedvezményes áfa vonatkozik.
• Szlovákia: standard áfa 20 %, de bizonyos nyomtatott kiadványokra, élelmiszerekre és egyéb kategóriákra 10 %-os csökkentett kulcs áll rendelkezésre. (Koncertjegyre nem specifikált, de kulturális területen elképzelhető alkalmazása.) 
• Csehország: a standard kulcs 21 %, csökkentett pedig 10 % vagy 15 %, bár ez utóbbi elsősorban egyéb kategóriákra vonatkozik (pl. élelmiszerek). 
• Lengyelország: Általános kulcs 23 %, csökkentett mértékben 8 % és 5 %-os kulcsok is léteznek, de kulturális eseményekre nincs külön megjelölt ÁFA-kulcs.

Tehát a régió többi országa lényegesen kedvezőbb áfakörnyezetet kínál a kulturális és zenei eseményekre, különösen Ausztriában, ahol a kultúrát támogatandó jelentős kedvezményes kulcsot alkalmaznak. Ehhez képest Magyarország 27 %-os áfája erősen elmarad a régiós szokásoktól, és ez jól mutatja, miért is követelik a zenészek és szervezők a csökkentést.  A szektor gazdasági motor és kulturális exportcikk is egyben, miközben rekordméretű áfával terhelik – pont olyan, mintha egy futóversenyzőtől elvárnánk, hogy világrekordot fusson, de közben ólombakancsot adnánk rá.

De mit értünk azon, hogy "gazdasági motor"? Hogy jön ez ide?

Ha legközelebb koncertre mész vagy streamelsz egy magyar zenekart, gondolj bele: ezzel nem csak a kedvenc előadódat támogatod, hanem a magyar gazdaságot is felpörgeted. A friss ProArt Zeneipari Jelentés szerint ugyanis minden egyes forint, ami a zeneiparba kerül, több mint kétszer annyit ér a gazdaságnak. Pontosabban: 1 forintból 2,04 forintnyi gazdasági érték keletkezik. Ez már majdnem olyan erős hatás, mint az egész EU zeneiparának átlaga.

A számok önmagukért beszélnek:

• Évente 137,8 milliárd forint értékben folyik zenei tevékenység itthon – ez több mint a teljes könyvpiac éves forgalma.

• A zeneipar és a hozzá kapcsolódó szakmák 17 ezer embernek adnak munkát – a zenészektől a hangmérnökökön át a rendezvényszervezőkig.

• Összesen 282 milliárd forint hozzáadott értéket termelnek, ami a magyar GDP kb. 0,3%-a.

A piac képe kicsit kettős: a legtöbb cég apró (átlagban 2-3 főt foglalkoztatnak), de a bevételek oroszlánrészét néhány nagy szereplő viszi el. A 100 legnagyobb vállalat a bevételek 78%-át, a 300 legnagyobb pedig már 93%-át szerzi meg.

És ami az államot illeti: a zeneipar évente 61 milliárd forint adóbevételt hoz a költségvetésnek – nagyjából annyit, mint a teljes közműadó. Ez azt jelenti, hogy minden koncertjegy, minden fesztivál, minden dal mögött komoly gazdasági láncreakció áll, ami nem csak a színpadon, hanem a kasszában is tapsot érdemel.

S így megkaptuk a választ az áfacsökkentés kérdésére is... Egy zeneipari konferencián évekkel ezelőtt elhangzott a kormány képviselője számából, hogy az adó a kormány egyetlen tervezhető bevétele – amiből nyilván egy fillért sem fog engedni. A zeneipar szempontjából azonban az áfacsökkentés több okból is kulcsfontosságú lenne – nem csak az előadóknak, hanem a közönségnek és a teljes kulturális ökoszisztémának:

Olcsóbb jegyárak → nagyobb közönség
A magas áfa közvetlenül drágítja a belépőket. Ha olcsóbbak lennének a jegyek, több ember engedhetné meg magának, hogy elmenjen koncertre vagy fesztiválra. Ez nagyobb látogatottságot, erősebb bevételt és stabilabb közönséget jelentene.

Több program, több helyszín
A kisebb klubok, vidéki helyszínek sokszor épphogy túlélnek. Ha a jegyek után kevesebb adót kellene befizetni, több pénz maradna a szervezőknél, ami több fellépést, változatosabb kínálatot hozna.

Versenyképesség a régióban
A környező országokban jóval alacsonyabb az áfa a kulturális eseményekre. Emiatt a nemzetközi turnék sokszor inkább Bécsben, Pozsonyban vagy Prágában állnak meg – ott olcsóbban lehet jegyet árulni, így könnyebb megtölteni a helyeket. Magyarország így hátrányban van a koncertturizmusban.

Hosszabb távú bevételnövekedés
Bár az állam rövid távon kevesebb áfát szedne be, a nagyobb forgalom miatt több lenne a jegyeladás, több fogyasztás kapcsolódna a rendezvényekhez (szállás, étel-ital, közlekedés), ami más adónemekből (szja, társasági adó, ágazati adók) bőven visszajönne.

Kulturális értékmegőrzés és utánpótlás
A kisebb zenekarok és új előadók számára a magas jegyárak miatt nehezebb közönséget építeni. Az áfa csökkentése segítene, hogy a közönség ne csak a nagy sztárokat, hanem a feltörekvőket is elérje.

Összefoglalva: a kormány most valóban “jól keres” a zeneiparon, de hosszabb távon az áfacsökkentés több pénzt, több koncertet, több munkahelyet és erősebb kulturális jelenlétet hozna – vagyis, az aranytojást tojó tyúkot nem csak etetni, hanem futtatni is érdemes.