
Gitáros múltja bőven a színészi karrier előtt kezdődött, a nyolcvanas években szerződött a Rock City Angels nevű zenekarral a Geffenhez, és Londonba költözve rendszeresen feltűnt a brit zenei életben is – többek között Shane MacGowannel is színpadra állt a Top of the Popsban. (Némi eleganciával lépjünk át a tény fölött, hogy a magyar nézőknek mekkora csalódást okozott nem is oly régen...) Depp igazi zenei hitelességét azonban egy váratlan együttműködés tette felejthetetlenné: amikor gitárosként közreműködött az Oasis 1997-es albumán, a Be Here Now-on. A Fade In-Out című bluesos, súlyos darabban az ő slide-gitárját halljuk.
Mustique szigete és Noel Gallagher írói válsága
A történet 1996-ban játszódik Mustique szigetén. Noel Gallagher és felesége, Meg Matthews épp Johnny Depp és Kate Moss társaságában pihentek ott (képünkön) – vagy inkább dolgoztak, mert Noel első ízben küzdött írói válsággal. „Londonban állandóan csörgött a telefon, Liam folyton rám nyitott, hogy megyünk-e piálni, és egyszerűen nem tudtam befejezni a dalokat. Kellett a csönd” – mesélte később.
És ekkor jött Depp. Amikor Noel vázolta az új ötleteket, a színész felkapta a gitárt, és játszott egy nyers, bluesos slide-riffet. Ez lett a Fade In-Out alapja. A végleges albumverzió első része konkrétan ebből a mustique-i „demóból” származik.
Sikoly és pszichózis – egy Oasis-klasszikus születése
A dal végén hallható ikonikus sikoly is legendává vált. Meg Matthews visszaemlékezése szerint egy reggel arra ébredt, hogy férje mellette fekszik, fején Walkman, és teli torokból üvölt. „Azt hittem, valami pszichózisba esett – mesélte nevetve. Noel pedig csak ennyit felelt: „Nyugi, csak a szám végét próbálom felénekelni.”
Hollywood és britpop
Noel persze tisztában volt vele, hogy felemásan fogják fogadni, hogy egy hollywoodi szupersztár szerepel a lemezen. De vállat vont: „Ha Johnny nincs ott, hoznunk kellett volna valami öreg fószert, aki Claptonról mesél, és lenyom egy slide-szólót, ami hónapokig tart.” Depp pedig megmutatta: nem csak dísznek volt ott, hanem igazi zenészként is helyt állt.
A Be Here Now elképesztő sikert aratott: az Egyesült Királyságban egyetlen nap alatt több mint 400 ezer példány kelt el belőle és 14 országban vezette a listákat. És bár sokak számára ez az album volt az Oasis „túlzásokkal teli” korszaka, a Fade In-Out mindmáig különleges darab: egy pillanat, amikor Hollywood és Manchester egyetlen riffben találkozott.
Miért beszélünk erről pont ma?
Mert éppen tegnap (2025. 08.19.) jelent meg egy vaskos kötet (384 oldal), amely minden Oasis-dal történetét elmeséli. A címe , és szinte ironikus módon a szerző neve is Gallagher – igaz, Paul Gallagher*. Ez persze csak fokozza a játékosságát a történetnek: az Oasis-univerzumban tényleg minden út egy Gallagherhez vezet.
A könyv részletesen bemutatja, hogyan született meg a Fade In-Out, hogyan került Depp a képbe, és milyen véletlenek, ihletett pillanatok és testvéri viták alakították a zenekar életművét.
A sztorik egyszerre emberiek és szürreálisak, pont, mint maga az Oasis.
Így lesz a Depp-szál több mint egy különös anekdota: egy kapu, amelyen keresztül újra felfedezhetjük az Oasis-t, immár nemcsak a színpadon, hanem a könyv lapjain is.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>
*Paul Gallagher. Igen, jól látod: Gallagher a neve, de semmi rokoni kapcsolat nincs közte és az Oasis testvérpár között.
Egy interjúban így viccelődött erről:
„Ha minden egyes alkalommal kaptam volna egy fontot, amikor megkérdezik, hogy Liam unokatestvére vagyok-e, már rég vehettem volna egy gitárt Noeltől. De talán a név segít abban, hogy a könyvet az olvasók közelebb érezzék magukhoz – hiszen a Gallagher név akarva-akaratlanul az Oasis szinonimájává vált.”
Paul Gallagher több mint húsz éve ír zenéről, dolgozott a Q Magazine és a Mojo szerkesztőjeként, és most, az Oasis teljes daltermését feldolgozó kötetével újabb réteget adott a legendához.
Ahogy ő fogalmazott:
„Nemcsak dalokat akartam katalogizálni, hanem történeteket akartam mesélni. Olyan sztorikat, amelyekben ott van a véletlen, a veszekedés, a kémia – minden, ami az Oasist Oasissá tette.”
*Fun fact*: Mi a közös Liamben, Noelben és a fél Manchesterben?
A „Gallagher” név írországi eredetű, az egyik leggyakoribb gael családnév, amely a Ó Gallchobhair formából származik. A szó jelentése nagyjából: „idegensegítő”. Nem véletlen, hogy Manchesterben – ahol ír bevándorlók tömege telepedett le – minden sarkon akad egy Gallagher. Így aztán teljesen életszerű, hogy a szerzőnek is ez a vezetékneve, még ha Liamhez és Noelhez semmi köze sincs. Manchesterben talán inkább az lenne a meglepő, ha valakit nem Gallaghernek hívnának...
Oasis Budapesten? A 2026-os turné esélyei és realitásai