A K-pop világát nemcsak a sasaeng-jelenség, hanem a gyakori öngyilkosságok is beárnyékolják. Az elmúlt években több ismert sztár – köztük Sulli (f(x)) és Jonghyun (SHINee) – vetett véget életének. Az okok összetettek: az extrém munkaterhelés, a folyamatos nyomás a tökéletességre, a rajongói elvárások, valamint az online zaklatás mind hozzájárulnak a mentális egészség megrendüléséhez. Bár a sasaeng-rajongók közvetlenül nem mindig állnak összefüggésben ezekkel a tragédiákkal, az iparág egészének kíméletlen struktúrája és a magánélet teljes hiánya közös nevezőt jelent. Ezek a tragédiák arra emlékeztetnek, hogy a rajongói megszállottság és az iparági nyomás együtt halálos terhet rakhat az előadókra.

A két incidens nem egyéni különcségből fakad: inkább árulkodó tünetei annak a régóta ismert jelenségnek, amely az egyik (a másik a keretesben) legsúlyosabb árnyoldala a K-pop világának. Ez a jelenség nem más, mint a „sasaeng” rajongók létezése – azoké, akik megszállottan, minden határt átlépve követik bálványaikat, és akaratlanul is veszélyeztetik kedvenceik testi-lelki biztonságát. (A szó a koreai sa/magánélet és saeng/élet szavakból származik.)

A „sasaeng” kifejezéssel Dél-Koreában azokat a fanatikusokat illetik, akik már nem a zenéért vagy a koncertek élményéért rajonganak, hanem megszállott módon próbálják birtokolni idoljuk mindennapjait. A hétköznapi rajongótól abban különböznek, hogy nem tisztelik a magánélet határait: beköltöznek a híresség lakásával azonos épületbe, vagy megpróbálnak bejutni a lakásukba. Taxival vagy autóval követik a bálványt, bárhová is megy, beleértve a magánjellegű eseményeket, találkozókat. Illegálisan hozzájutnak a híresség telefonszámához, személyes adataihoz, jegyeket szereznek a repülőjáratokra, hogy ugyanazon a gépen utazhassanak. Betörnek a bálvány otthonába, stúdiójába – ez a legszélsőségesebb forma, amellyel a rajongók megpróbálnak személyes tárgyakat ellopni, vagy közvetlenül találkozni a hírességgel.

A sasaeng-jelenség nem új keletű. Már a 2000-es évek elején is számos botrányt kavart, amikor a TVXQ vagy az EXO tagjait zaklatták. Az internet és a közösségi média azonban még inkább felerősítette a problémát: ma már pillanatok alatt terjednek az információk, így sokkal könnyebb a célszemély mozgását valós időben lekövetni.

Miért pont a K-popban erős ez a jelenség?

A válasz részben az idolrendszer működésében rejlik. A K-pop ipar egyik titka a rajongók és az előadók közötti közelség illúziója: a fanmeetingek, a személyre szabott üzenetek, a valós idejű közvetítések mind azt sugallják, hogy a rajongó „része lehet” kedvence életének. Ez a közelség azonban sokaknál veszélyes megszállottságba fordul. A sasaeng-rajongók azonban olykor – gyakran – nem tudják elválasztani a valóságot az idol imázsától, és úgy érzik, joguk van a közvetlen kapcsolat kialakítására. Ez azonban óhatatlanul sérti az előadók privát szféráját.

A világ legnagyobb K-pop együttese, a BTS tagjai az egyik legintenzívebben követett hírességek közé tartoznak. A rajongótáborának, az ARMY-nak a méretét nagyon nehéz pontosan megbecsülni, de a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen a világ egyik legnagyobb és legszervezettebb rajongói közössége. Egyes források 2020-ban 13 millió, 2021-ben pedig már 47 millió követőt említenek, ami jól mutatja a közösség dinamikus növekedését. A rajongótábor emellett globálisan jelen van, nem korlátozódik egyetlen országra vagy régióra sem. Ennyi ember között már akadhatnak idióták is... A BTS tagjai többször beszéltek arról, mennyire fojtogató tud lenni a túlzott rajongói figyelem: amikor a pihenőnapokon sem lehet nyugodtan kimenni bevásárolni, vagy amikor a családi kapcsolatok is célponttá válnak. Az iparág paradoxona, hogy miközben a cégek a közelség illúziójára építik az üzleti modellt, maguk az előadók gyakran ennek a szenvedő alanyai.

A jogi válasz és a jövő kérdései

Dél-Korea 2021-ben új zaklatásellenes törvényt vezetett be, amely három évig terjedő börtönnel vagy akár 30 millió vonos (kb. 21 ezer dolláros) bírsággal sújthatja az elkövetőket. Fegyveres vagy veszélyes esetekben a büntetés öt év szabadságvesztésre is emelkedhet. A nagy ügynökségek – köztük a BTS-t menedzselő Hybe – szintén aktívan fellépnek: jogi lépéseket tesznek zaklatók és adatszivárogtatók ellen. 

Hol tart most a BTS?

A BTS jelenleg „átmeneti” időszakát éli: a tagok 2022 óta fokozatosan teljesítik kötelező katonai szolgálatukat. A banda teljes, hétfős felállásbana hírek szerint csak 2026-ra térhet vissza. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen csendben lennének: a tagok szólóprojektjei sorra jelennek meg. De egyáltalán nem tűntek el: Jungkook tavaly adta ki első szólóalbumát, Golden címmel, amely világszerte listavezető lett. V is bemutatta első lemezét, míg Jimin és J-Hope saját dalaikkal és együttműködéseikkel kerültek reflektorfénybe.

Dél-Koreának amúgy komoly bevétele van a létezésükből... A BTS nem csupán egy zenei formáció, hanem egy olyan gazdasági jelenség, amely dollármilliárdokat hoz az országnak a turizmus, a kulturális export és a márkanévépítés révén. Ez a hatás olyan jelentős, hogy a srácok katonai szolgálata is közgazdasági szempontból került mérlegelésre. A legújabb hírek szerint a tagok leszerelése és a csoport visszatérése ismét jelentős gazdasági fellendülést hozhat az országnak.

Szóval, a koncertekre a teljes BTS visszatéréséig várni kell: az Army tehát feszült izgalommal várja, mi történik majd 2026-ban, amikor a hét tag újra együtt állhat színpadra.