AI a színpadon
Az utóbbi években a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap a koncertshow-k világában. Nemcsak a fények és vetítések vezérlésében segít, hanem kreatív eszközként is megjelenik: AI-vezérelt vizuálok, valós időben generált animációk vagy épp a közönség reakcióira válaszoló látványvilág formájában. 2023-ban például a Coldplay turnéján AI-vezérelt fénytechnika követte a közönség mozgását, Ed Sheeran kísérletezett generált háttérvetítésekkel, Beyoncé produkcióiban pedig mesterséges intelligenciával szinkronizálták a táncosokat a vizuális effektekkel. A jövőben a szakértők szerint az AI nemcsak a látványt, hanem akár a zenét is alakíthatja élőben – egyfajta „digitális zenésztársként” lépve fel az előadók mellett.

A 20. század második felében a koncert még elsősorban a zenéről szólt. Egy színpad, fények, hangszer és az előadó – ennél több nem is nagyon volt. A 2000-es évektől azonban a technológiai fejlődés új korszakot nyitott: LED-falak, mozgó színpadok, térhatású vetítések és szinkronizált fényshow-k váltak a produkciók szerves részévé.

A látvány forradalma

Mára a legnagyobb előadók olyan előadásokat állítanak színpadra, amelyekben a vizuális élmény legalább annyira fontos, mint maga a zene. Beyoncé Renaissance-turnéja például grandiózus díszleteivel és futurisztikus jelmezeivel vált ikonikus show-műsorrá, míg Ed Sheeran stadionkoncertjei a körszínpados megoldással és a gigantikus LED-installációval újították meg a szólóprodukció fogalmát. De említhetnénk Hans Zimmer turnéit is, ahol a filmzenék hangzását vetítésekkel és fénydramaturgiával egészítik ki, így a közönség szinte moziban érzi magát.

A közönségélmény átalakulása

Nem csak az előadók, a közönség is változott. A jegyvásárlók ma már nem pusztán egy estét akarnak zenével tölteni, hanem egy emlékezetes eseményt keresnek, amelyről évek múlva is mesélni lehet. A „show” kifejezés ezt ígéri: többdimenziós élményt, amelyben a zene, a fény, a dramaturgia és a meglepetések egyszerre vannak jelen.

A közösségi média is hozzájárult ehhez a változáshoz: egy látványos vizuális pillanat sokszor jobban megosztható és tovább él online, mint egy zenei részlet. Taylor Swift Eras-turnéja például nemcsak zenei, hanem vizuális utazás is volt, amely minden estét dokumentált és újraélt a közönség az interneten keresztül. A közönség így nemcsak befogadó, hanem közvetítő szerepet is játszik – az előadás akkor teljes, ha posztolható, újraélhető, közösségi élményként is működik.

 A jövő nyelve

Ez persze nem jelenti azt, hogy a koncert, mint forma eltűnt volna. A kamaraestek, klubfellépések, akusztikus produkciók továbbra is a zene intimitását hangsúlyozzák. De a nagy léptékű rendezvényeknél ma már szinte elképzelhetetlen, hogy a „csak zene” önmagában elég legyen. A „show” térhódítása valójában arról szól, hogy a műfaji határok elmosódnak. Egy előadás ma egyszerre lehet koncert, színház, vizuális installáció és közösségi élmény. Nem véletlen, hogy egyre több művész – Péter Bencétől Ed Sheeranen át a legnagyobb sztárokig – összművészeti előadásként tekint a saját munkájára.

A kérdés inkább az, hogy a közönség mit vár el: tisztán zenei élményt, vagy több érzékszervre ható, teljes audiovizuális világot. Szerinted?