A mesterséges intelligencia kérdése sem kerülhető meg. A jelentés szerint az AI lehet segítség az alkotóknak – például inspirációt adhat vagy technikai eszközként támogathatja a munkát. Ugyanakkor veszély is, hiszen előfordul, hogy engedély nélkül használják fel előadók hangját vagy dalait gépi tanításhoz. Az EU új AI-törvénye kimondja: a művészek jogait tiszteletben kell tartani és fizetni kell a felhasználásért. Mindannyiunk érdeke, hogy ne gépi másolatokat hallgassunk, hanem valódi alkotókat támogassunk.
Az elmúlt évben az EU zenei piaca gyorsabban nőtt, mint bárhol máshol a világon. Ennek fő motorja a fizetős streaming: egyre többen fizetnek elő a Spotify-ra, Deezerre, YouTube-ra és társaikra. Vagyis a zenéért újra hajlandóak pénzt adni az emberek, és ebből a magyar előadók is profitálhatnak.
A jelentés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy az európai slágerlisták felét hazai zenészek uralják.
Nemcsak a nagy nyugat-európai országokban, hanem nálunk is. Magyarország 2024-ben kiemelkedett a mezőnyből: a hazai piac közel 24 százalékkal nőtt. Ez azt mutatja, hogy van igény a magyar zenére, és nem kell feltétlenül angol nyelven énekelni ahhoz, hogy valaki sikeres legyen.
A jelentés külön kitér arra, hogy Közép- és Kelet-Európa egyre meghatározóbb. Lengyel és román példákat hoznak, ahol a helyi zenészekből nemzetközi sztárok lettek – sokszor épp a streaming segítségével. Ez üzenet a magyar zenészeknek is: van tér kitörni, és a régió most épp emelkedőben van.
Magyar szempontból mindez több oldalról is jelentős.
A zenészeknek most kedvező a pillanat: a piac nő, a közönség kíváncsi a hazai zenére, és a streaming révén elérhető a nemzetközi közönség is. A hallgatóknak sem mindegy, hogyan fogyasztanak zenét, hiszen amikor előfizetnek egy szolgáltatásra, közvetlenül segítik a kedvenc előadóikat – nemcsak a nagy nemzetközi sztárokat, hanem a magyarokat is. És van egy tágabb kulturális üzenete is mindennek: a jelentés szerint a helyi zene érték. Magyarország része egy olyan európai trendnek, ahol a nemzeti identitás és a modern zenei piac kéz a kézben jár, és ahol egyre inkább megéri saját hangon megszólalni.
Összességében a Music in the EU 2025 azt mutatja, hogy Európa zenei nagyhatalom, és benne Magyarország is egyre nagyobb súlyt kap. Ez nemcsak pénzről szól, hanem arról is, hogy a magyar dalok és előadók megtalálhatják a helyüket a világban.
A kérdés inkább az: akarnak-e éni ezzel a lehetőséggel?
Három magyar előadó, akik az utóbbi években nagyobb nemzetközi figyelmet kaptak:
- Azahriah
Baukó Attila, művésznevén Azahriah, az egyik legismertebb mai magyar fiatal előadó. Nemcsak itthon arat sikereket: dalaival több milliós lejátszásoknál jár, és a hazai streaming-statisztikákban rendre vezeti a listákat. Emellett három egymást követő estével teltházas koncertet adott a Puskás Arénában, ami magyar viszonylatban is rendkívüli produkció, és most októberben háromszor rakja majd meg az MVM Dome-ot (17., 18., 19.) is és külfödi turnéra is indul.
- Harcsa Veronika
Harcsa Veronika jazzénekesnőként ismert, de a műfaji határok között is szabadon mozog. Koncertezett több mint 25 országban, és együttműködött nemzetközi művészekkel, zenekarokkal. Lemezei – például a You Don’t Know It’s You – bejutottak a japán Tower Records vokális jazz toplistáinak élvonalába is. Legfrissebb kiadványa a Schubert NOW!, a közelgő koncertjét pedig csatoltuk.
- Söndörgő
A hazai világzenei együttes is ismert az európai alternatív zenei körökben. A zenéjükben a népzene, improvizáció és modern elemek keverednek, és rendszeresen fellépnek külföldi fesztiválokon is. A Gyezz című lemezük 2024 szeptemberében az első helyre került a rangos világzenei toplistán, a World Music Charts Europe (WMCE) listán — ez nem kis teljesítmény. Nemrég írtunk róluk, itt.