Bartóktól és Huszkától a beathullámig, a bakelittől az algoritmusig - a Dalszerző Bookazin több mint száz év magyar zenetörténetét sűríti, miközben arra keresi a választ, hogy mi tartja életben a dalt a technológia korában. Az archív és kortárs fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány a dalszerzők napja – október 8. – apropóján jelenik meg. 

Az Artisjus különleges kiadványa, amely azt ünnepli, hogy
2025 a magyar dalszerzés éve.

Mit tanulhat az AI Bartóktól és Kodálytól?

Miért mondja Geszti Péter, hogy az alkotás maradt a legemberibb tevékenység?

És mit jelent ma dalszerzőnek lenni, amikor a zeneipar, a technológia és az emberi figyelem is újraíródik?

A tematikus év alapját három egymásba fonódó történet adja: hatvan éve írta meg első magyar nyelvű beatdalait a Szörényi–Bródy szerzőpáros, százhúsz éve indult Bartók és Kodály népzenei gyűjtése, és százötven éve született Huszka Jenő, az operett mestere és a hazai szerzői jogvédelem egyik úttörője.  Esszék, interjúk és fotós anyagok mesélnek arról, hogyan változik a zene szerepe a technológia korában – és mitől marad emberi mindaz, ami dalban születik. A százoldalas kiadvány nem csak tematikus magazin hivatott lenni, hanem egyben időkapszula is, melyben a magyar zenei kultúra múltja, jelene és jövője találkozik. 

A Dalszerző különszám nemcsak olvasnivaló, hanem könyvespolcra illő, archív és kortárs fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány.

„A tematikus év három szálát úgy fonjuk egybe, ahogy azok a valóságban is folyamatosan találkoznak, át- és átszövik egymást. Nem titkoltan azzal a céllal, hogy ez a könyvespolcon elférő, színes, tartalmas és bármikor fellapozható bookazin útmutató tapasztalatot is vihessen az ismeretlen jövőbe. Abba a jövőbe, amelyben a dal, mint kultúránk egyik legfontosabb alapegysége, nagy kihívások előtt áll a mesterséges intelligencia és a szintetikusan generált tartalmak korában” – írja beköszöntőjében a főszerkesztő, Horváth Gergely.

„Ez a kezdeményezés reményeink szerint közelebb hozza a közönséget az alkotókhoz, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy a dal, legyen az népdal, műdal, rock, vagy popdal, vagy kortárs zene, régóta része a kultúránknak és nemzeti identitásunknak” – tette hozzá Németh Alajos Lojzi, az Artisjus elnöke.

A tartalomból:

• Stumpf András esszéje új megvilágításban mutatja meg Szörényi és Bródy közös örökségét,
• Szűcs Krisztián egy, a hamarosan megjelenő novelláskötetéből közölt részlettel mutatja meg, hogyan válik irodalommá a dal.
• Both Miklós az AI és a népzene kapcsolatáról is beszél,
• Geszti Péter pedig arról, mit jelent embernek maradni a technológia korában. 
• A beat örökségét több generáció szemszögéből villantja fel egy körkérdés: az Ivan & The Parazol, a Blahalouisiana, a Carson Coma, valamint a kisbetűs ünnepnapok tagjai mondják el, mi él tovább ebből a hagyományból.
• Szabó Attila (Csík Zenekar) a magyar beat és folk érintkezési pontjaira mutat rá.
• A főváros 6+1 emblematikus beat-helyszínének krónikája azt is megmutatja, hogyan lett az otthoni, lefüggönyözött zenehallgatásból közösségi élmény – ahol „időnként átrepült a levegőn egy pali”.
• Gyöngyösi Levente és Dr. Ertüngealp Alpaslan az Illés-örökség és Bartók világa közötti hidakat rajzolják meg.
• A lapszám más írásai a beat forradalmától a vasfüggönyön túli exportkísérletekig, Cseh Tamás örökségétől Huszka Jenő úttörő munkásságáig vezetnek – egyszerre múltidézők és jövőbe nézők.
• Úgy minta a „Birtoklás eszközei”, amely a kazettától a streamig tartó zenei korszakváltásokat meséli el, megmutatva, hogyan változik a zenehallgatás és a birtoklás illúziója.
  
  >>>
  
  DALSZERZŐ – Magyar zenei újjászületések a 20. században
  Megjelenés: 2025. október 8. 
  Elérhető a Libri és a Líra hálózataiban és a Cser Kiadó üzleteiben.