A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonája húsz éve van jelen a hazai zenei életben – és ezalatt nemcsak kiszolgálta, hanem formálta is azt. Nem egy háttérben meghúzódó hangszer, hanem valódi karakter: egyszerre monumentális és meglepően játékos, képes betölteni egy egész teret, miközben finom árnyalatokra is képes.
A jubileum apropóján szervezett Orgona20 hétvége nem próbálja egyetlen műfajba zárni a hangszert – a sokarcúságot április 25-én és 26-án sokszínű programsorozattal ünnepli: a közönség nemcsak némafilmet láthat improvizált kísérettel, de műfajokon átívelő orgonatrió, családi matiné, sőt világpremierrel kecsegtető nagyszabású zenekari est is várja az érdeklődőket.
A nyitónap délelőttje a némafilmek aranykorába repíti vissza a nézőket: Buster Keaton örökzöldje, a Sherlock Jr. most improvizált orgonakísérettel látható a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A Spanyolországban élő Monika Melcová élőben teremti meg a film zenei univerzumát, új dimenziót adva ezzel a legendás burleszk képsorainak. Az esti koncerten pedig az orgona már szaxofonnal és élő elektronikával társul; a SonoStrata című produkcióban Fassang László, Vincent Lê Quang és ifj. Kurtág György felszabadult improvizációja bontja le a műfaji korlátokat. A klasszikus és kortárs zene, sőt a jazz elemeivel is bátran zsonglőrködő hármas játékának köszönhetően az orgona hangzása sokak számára ismeretlen, új fénytörésben mutatkozik meg. A vasárnap délelőtti Orgonaslágerek matinékoncerten a legkisebbek játékos és közvetlen formában kerülhetnek közelebb a hangszer működésének megismeréséhez. Fassang László és művésztársai, Palkovics Mária és Túri Péter többek között Bach, Vivaldi, Mozart és Vierne közkedvelt darabjain keresztül mutatja meg, hogy működik a több száz sípból, rejtélyes kapcsolókból és egyéb érdekfeszítő részekből álló szobányi hangszer. A koncerten a gyerekek és felnőttek számára is lebilincselő érdekességek, a barátságos hangulat és a rácsodálkozás élménye kap főszerepet. Az ünnepi hétvége záróhangversenye két nagyszabású kompozíció köré épül. Liszt legterjedelmesebb orgonaműve, az Ad nos, ad salutarem undam orgonára és zenekarra készült változata után világpremierként hallhatja a közönség Varga Judit a Müpa felkérésére komponált orgonaversenyét, a Végtelen zuhanás a bíbor égen át címet viselő alkotást a Danubia Zenekar közreműködésével. A koncert szólistája pedig nem más, mint a St Albans-i Nemzetközi Orgonaverseny tavalyi győztese, Alexis Grizard, aki ezen az estén mutatkozik be a budapesti közönségnek.
Ez a hétvége így nemcsak egy születésnap, hanem afféle bemutatkozás is újra: annak, aki már ismeri az orgonát, és annak is, aki eddig csak tisztes távolból figyelte. Mert a királynő – ha már szóba került a kora – húszévesen van igazán elemében: elég tapasztalt ahhoz, hogy tudja, mit csinál, és elég kíváncsi ahhoz, hogy még bármit kipróbáljon...
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
A Müpa Budapest orgonáját 2006-ban adták át a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem megnyitásakor, és már akkor az volt a cél, hogy ne csak kísérő hangszer legyen, hanem önálló főszereplő is. Ennek megfelelően elég brutális paraméterekkel dolgozik...
- Több mint 6000 síp
A legkisebbek alig pár centisek, a legnagyobbak több méteresek – és mind más hangszínt ad. Egyetlen billentyű lenyomása mögött is komoly „apparátus” dolgozik. - Négy manuál + pedál
A játszóasztal négy billentyűsorral és egy pedálsorral működik, vagyis az orgonista szó szerint több szinten játszik egyszerre – kézzel és lábbal. - Szobányi hangszer
Az orgona nem egy „tárgy”, hanem egy komplett építmény: a hangversenyterem hátsó falába épülve a tér része, nem pedig különálló elem. - Extrém hangtartomány
A legmélyebb hangok szinte inkább érezhetők, mint hallhatók – fizikai élményt adnak, nem csak zeneit. - Egy hangszer, „zenekari” lehetőségek
A regiszterek segítségével az orgonista különböző hangszíneket kombinálhat, mintha egy teljes zenekart irányítana egy személyben. - Mozgatható játszóasztal
Nem mindig a sípok előtt ül az előadó: a játszóasztal bizonyos esetekben áthelyezhető, így a közönség közelebb is láthatja a „kormányállást”. - Improvizációra tervezve
A hangszer különösen alkalmas spontán játékra – nem véletlen, hogy Fassang László neve szinte összeforrt vele. - Nemzetközi mérce
Kifejezetten úgy épült, hogy a világ vezető orgonistái is otthonosan mozogjanak rajta – és ez meg is történik, rendszeresen.