Felcsendül a Magyar képek sorozat korábbi, népdalokat feldolgozó zongoradarabok 1931-es áthangszerelése. A Két kép az impresszionizmus eszközeit is felhasználva a magyar vidéket jeleníti meg. A Pest, Buda és Óbuda egyesítésének ötvenedik évfordulójára 1923-ban keletkezett Táncszvit eredeti célja a Duna menti népek zenéjét jellemző motívumok bemutatása volt. Az Allegro barbaro ütőhangszer-effektusai mögül is népdal illúzióját keltő téma bukkan elő. A Cantata profana Bartók többször megfogalmazott vezéreszméjét, a népek testvérré válását kívánta megfogalmazni.

A népzene szellemében komponált műveket ezen az estén a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara adja elő Kovács János vezényletével, az énekszólókat Horváth István és Szegedi Csaba adja elő, zongorán közreműködik Fejérvári Zoltán.

 

Bartók 135

2016. március 25. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

 

Vezényel:

Kovács János

 

Közreműködők:

Horváth István –tenor, Szegedi Csaba –bariton, Fejérvári Zoltán -zongora

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)

 

Műsor:

• Bartók: Magyar képek, BB 103, Sz 97
• Bartók: Két kép, op. 10, BB 59, Sz 46
• Bartók: Táncszvit, BB 86, Sz 77
• Bartók: Tizenöt magyar parasztdal, BB 79, Sz 71
• Bartók: Allegro barbaro, BB 63, Sz 49
• Bartók: Cantata profana, BB 100, Sz 94