Többek között portréfilm készül Fábián Juliról Lévai Balázs feldolgozásában, Kövessy Róbert pedig a legendás Wichmann kocsmának állít emléket (bár össze nem mérhetők, de mindkettő nagyon hiányzik... – aszerk.). További részletek nem ismertek, de a támogatásra érdemesnek tartott alkotások között olyanok vannak még, mint például bácskossuthfalvi Kossuth-szobor kalandos története*, vagy Oláh Katalin filmje, amely digitális nomádokról, vagyis azokról a fiatalokról szól, akik laptopról dolgoznak kötetlen helyen és időben a világot járva.

Fábián Juli utolsó klipje

* „Először 1896. augusztus 20-án állították fel, a falu központi útkereszteződésében. Ezt 1919-ben a bevonuló szerb katonák ledöntötték és megrongálták. 1941-től 1944-ig ismét talpazatán állt a szobor, majd 1944-ben a szovjet és szerb katonák elől a községháza szénapadlására menekítették. Onnan rejtélyes módon tűnt el, majd 1985-ben egy kamrapadlásról, véletlenszerűen került elő.” Restaurálása után, Kossuth halálának 100 éves évfordulójára, „1994. március 20-án került újból felállításra a községháza melletti parkban. 2015. április 4-re virradó éjjel – feltehetőleg színesfém tolvajok – ellopták...” (Bácskai Zoltán: Délvidéki magyar útikönyv. 2. kiadás. 2011. Budapest, p. 77.)