1. Az operában végig énekelnek. Ha valaki abbahagyja akár egy pillanatra is, azonnal meg kell tapsolni.

2. Az operák alaptörténete a következő: két kövér ember szerelmes egymásba, és a végén egyikük – vagy mindkettő – meghal. Őket kell a leghangosabban megtapsolni. Ha nem halnak meg, vígoperáról beszélünk.

3. Az operák általában nem szinkronizáltak, de a szereplők gesztusaiból is kitalálható a történet.
- ha a mellükre szorítják a kezüket: szerelmesek,
- ha a plafonra néznek: boldogok,
- ha a padlóra: szomorúak,
- ha a kardjukat csapkodják: kardozni akarnak valakivel, vagy beleakadt a ruhájuk ujja,
- a gonosz pedig általában nagyon gonoszan néz, vagy ki van vastagítva a szemöldöke.

4. Aki a legmagasabb hangon énekel, az keresi a legtöbbet, mind a férfiaknál mind a nőknél.

5. Mivel az operákat régen írták, a szövegírók többsége szerencsére már nem kap pénzt az idióta dalszövegekért.

6. A jó és a gonosz kövér nőket a ruhájukról lehet megkülönböztetni: a jó kövér nőnek ugyanis általában jobban kivan a melle.

7. A zenészek nem azért vannak egy árokban, mert szar számokat fognak játszani, hanem azért, hogy látsszanak az énekesek.

8. Ne aggódjunk, senkit sem ölnek meg annyira, hogy a halála előtt ne tudjon még tíz percet énekelni!

Mi kérünk elnézést helyettük :D

P.S. A kortárs operára a fentiek nem vonatkoznak. Arra semmi sem vonatkozik :)