A testület öt elemmel bővítette a sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listáját. Ezek a botswanai veekuhane közösség seperu nevű néptánca és a hozzá kapcsolódó gyakorlatok, a szent helyként tisztelt kenyai Kit Mikayi sziklaformációhoz kötődő rituálék, a mauritiusi sega zenének a Chagos-szigeteki típusa, a Fülöp-szigeteki subanon törzs buklog nevű hálaadási rituáléja és a fehéroroszországi Jurauszki Karahod tavaszi rítus – olvasható a szervezet honlapján. 

Harmincöt hagyomány került fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, köztük a mongóliai kumiszkészítés technikája és a hozzá kapcsolódó eszközök, a korai kereszténység idején született bizánci zene, a thai masszázs, a 470 éves brüsszeli Ommegang körmenet, a türkmén kézi szőnyegkészítés, a hagyományos török íjászat, a datolyapálma és a hozzá kötődő mesterségek, társadalmi és kulturális hagyományok, gyakorlatok.

Felkerült a listára az alpinizmus, az ír hárfázás, a kirgiz férfi fejfedő (Ak-kalpak) viseléséhez és készítéséhez kötődő ismeretek, hagyományok, valamint az indonéz-szigetvilág őshonos harcművészete, a silat.

A testület a jó megőrzési gyakorlatok regiszterébe vette fel az eltűnőfélben lévő kolumbiai mesterségek megőrzésére irányuló projektet, valamint a venezuelai pálmafalevél-gyűjtés hagyományának megőrzését szolgáló programot.

A bizottság első ízben döntött úgy, hogy eltávolít egy hagyományt a szellemi kulturális örökség listájáról: a belgiumi Aalst városának híres karneválja régi antiszemita sztereotípiákra hajazó bábuk felvonultatásával váltott ki idén széles körben felháborodást.