Hivatalosan nem létezik, de nagyon is van fesztiválszektor!

A hivatalos statisztikai besorolások a fesztiválszervezést illetve -turizmust nem kezelik különálló kategóriaként. A tanulmány szerzői ezért nyolc fesztivált vizsgáltak meg nagyon részletesen (2017-ben és 2018-ban rendezték ezeket, költségvetésük pár tízmilliótól több százmillióig terjedt, volt köztük öt családi, két gasztronómiai és egy összművészeti fókuszú rendezvény), majd az így kapott összefüggésekből igyekeztek következtetéseket levonni a szektor egészére. A Magyar Fesztivál Szövetségnél regisztrált közel 300 rendezvény gazdasági hatásait becsülték így meg.

Az eredmény az, hogy a szektor hozzáadottérték-hatása évi 29 milliárd forint, foglalkoztatási hatása pedig több mint 8600 fő (de ennél  jóval többen dolgozhatnak a szektorban, csak éppen nem mindenki egész évben).

A valós szám ennél jóval nagyobb lehet, hiszen a Magyar Fesztivál Szövetség által nyilvántartott rendezvények között nincsenek ott olyan nagy – nem egy esetben nemzetközi közönséget is vonzó – fesztiválok, mint például a Sziget, a VOLT és a Balaton Sound.

Koppány Krisztián, Solt Katalin és Hunyadi Zsuzsanna Fesztiválok gazdasági hatáselemzése című tanulmánya a Közgazdasági Szemle júniusi számában jelent meg, itt olvasható; mi a Dalszerző rezüméjéből idéztünk.