"Év elején voltam egy kis szabadságon, aztán elvonultam vidéki farmomra, és ott ért a karantén Mary lányommal és a családjával, négy unokámmal. Nagyon kellemes volt, napközben a házi stúdióban dolgozgattam a dalokon, aztán este kijöttem és ott volt a család" – mesélte Macca.

Mondjuk, hogy minek kell háromszor megírni ugyanazt a témát, csak ő tudja: a leendő lemezhez a kezdő lökést egy korábban meg nem jelent, még a kilencvenes évek elején  készült dal, a When Winter Comes hozta, amit szórakozásból kezdett el játszani. Ez inspirálta egy új dal, a Long Tailed Winter Bird megírására, míg az újraírt When Winter Comes lett az új anyag zárása.

Szóval, most már tudjátok: jön a tél – háromszor aláhúzva :) Egyébként van egy Winter Rose című dala, hogy az unásig játszott Wonderful Christmastime-ról ne is beszéljünk. Bátran kijelenthetjük, hogy Sir Paul szereti az évszakot :)

Ami a karantént illeti és azt, ami most körülöttünk van, arról így beszélt egy interjúban:

"Szüleim túlélték Liverpool bombázását a második világháborúban. Körülöttük nagyon sokan meghaltak, de valamiféle hihetetlen energiával sikerült túllépniük a nehézségeken. Így hát jó arra gondolni, hogy ha ők megcsinálták, én is képes vagyok rá".

Egyébként SK albumot sem először készített, már csak papíron létezett a Beatles, amikor 1970-ben, 27 évesen megjelentette első szólólemezét, amelynek egyszerűen a McCartney címet adta.

"Minden hangszeren én játszottam: a basszusgitáron, a gitáron, saját erősítőmön, és az EMI négysávos mobil felvevőjét használtam, ugyanazt, amelyet a Beatlesszel használtunk. Csak bedugtam hátul a mikrofont és kész".

Mint most ötven év távlatából McCartney felidézi, a megjelenésekor sokak által vacaknak minősített anyagról ma már sokkal jobb véleménnyel vannak az emberek... Míg a McCartney című LP a Beatles, a tíz évvel későbbi, nagyon kísérletezős, elektronikus hangzású McCartney II a köztes időben működött zenekara, a Wings kimúlásának árnyékában született. A McCartney III legtöbb dala vadonatúj, a karantén bezártságában született. Feltehetően a saját neve akkor a márka, hogy nem érdemes más címeket adni az albumoknak.

De bármekkora is a hírneve, a legendája és a nimbusza, ő is ugyanolyan zenész, mint a többiek:  immáron 78 éves, és többször is eszébe jutott az elmúlt hónapokban, hogy talán soha többet nem léphet már közönség elé...

"Tavaly júliusban a Los Angeles-i Dodger stadionban volt az utolsó koncertem, ráadásul nem is sikerült valami jól. Nagyszerű lenne újra színpadra lépni egy zenekarral".

Drukkolunk. Talán ennek még jobban is, mint az új album sikerének.