Műemlékekben egyik leggazdagabb városunk (Sopianae) már a III. század végétől Alsó-Pannónia (Valeria) tartományi székhelye.
Ez időben is működtek itt keresztény közösségek. Ezek építészeti emlékei a sírkápolnák, melyek 2001-től a világörökség részei.
Pécs nevét, egyesek szerint a „peč" (kemence) szóból, mások szerint a „pet crkve" (öt templom) szláv szóból kapta.

/Diokletianus Split-i palotája építéséhez márványt és kőfaragókat várt Sopianae vidékéről. Ezek közül öten keresztény hitükért vértanú halált szenvedtek, s itt lettek eltemetve. Innen az elnevezés „ad Quinque (martyrum) basilicas"./

E kortól kezdve, Szent István korán át, mind a mai napig itt élnek keresztény közösségeink. Szeretnénk honlapunkkal a bennünket felkereső hívőket és látogatókat egyaránt gazdagítani. Kérjük, írja meg észrevételeit, ötleteit és örülnénk, ha ismételt látogatásaival is azt jelezné, hogy jól érezte magát közöttünk az ősi keresztény városban.