Páli Szent Vince plébánia története

E területen már a plébánia megalakulása előtt Páli Szent Vince szerzetesei működnek. A Szeretet Leányai (vincés nővérek) Ranolder János veszprémi püspöktől 1875-ben alapított és hatalmassá nőtt (óvoda, elemi, polgári, tanítónőképző, ipari középiskola) leánynevelő intézmény-együttest vezetik. A lazaristák pedig 1903-ban a Gát utcában építenek templomot és szerzetesházat. Később templomukat és zárdájukat csereingatlan fejében az esztergomi főegyházmegyének hitoktatói otthon számára átadják.

A Gát utcai templomból indul meg az 1923-ban megalapított plébánia élete. 1930-ban a Haller téri piac területén a főváros telket jelöl ki; telekkönyvezteti azzal a kikötéssel, hogy az ingatlan kizárólag templom és plébánia céljait szolgálhatja. Itt épül dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint 1935-36-ban, az előzményekre visszatekintve, Páli Szent Vince tiszteletére a kereszthajós, neoromán plébániatemplom (1260 m2), amelyet Serédi Jusztínián hercegprímás 1936. okt. 18-án szentel fel. A plébániaház 1938-ra készül el. A plébánia területén volt a Zita barakk-lakótelep és a Kiserdőnek nevezett, hírhedt nyomortelep. A plébániaépület egyházi tulajdon.

Búcsú: szeptember 27.

 

Szentségimádás: július 19. és szeptember 27., minden hónap első vasárnapján a délelőtti szentmisék között.

 

Anyakönyvek: 1923-tól, előtte a ferencvárosi plébánián.

Plébánosok: Dr. Töttössy Miklós 1923-1952; dr. Miklós István 1952-1957; dr. Királdi Lajos 1957-1959; Szentei János 1959-1980; DR. DÉKÁNY VILMOS tb. kanonok, h. esperes 1980-1988; Spányi Antal 1988-1992; Bokor István 1992-1993; Spányi András 1993-2004; Müller György 2004-

Forrás: http://www.szentvince.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=12&Itemid=11

Fotó: Mukk Sándor